- Mondja Jean, mi is a maga feleségének a neve?
- Tudja jól uram, hogy Eszter.
- Eszter-Eszter megdugtam egyszer!
Erre Jean ezt kérdezi:
- Az ön feleségét hogy hívják?
- Anasztázia.
- Anasztázia-Anasztázia megdugtam százszor!
- Dehát ez nem is rímel!
- Nem, de igaz!

- Jean, maga tökéletes inas. Már harminc éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha, egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó, uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd mikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.

- Jean, áll még az egyezségünk?
- Nem, uram!
- Miért?
- Mert már elfáradt és leült.

- Mondja, Jean, miért iszik üres pohárból?
- Mert nem vagyok szomjas, uram.

- Jean, kérek egy monoklit!
- Melyik szeme alá óhajtja, uram?

- Jean, nézze meg, hogy járnak-e a tetőn autók!
- Miért uram?
- Mert tegnap olvastam az újságban, hogy elütöttek egy kéményseprőt!

- Jean, szőrös a csengő?
- Nem uram.
- Akkor én megint a szobalányt nyomtam meg.

- Húznak a vadlibák, uram.
- Hát ne hagyja magát elhúzni,Jean!

- Jean!
- Igen, uram?
- Mit kerülgetsz?
- A kátyúkat, uram.

- Jean, ma vendégek jönnek. Vágjon jó képet hozzájuk!
- A falon lévő Munkácsy jó lesz, uram?